This is a project concerning the great Hungarian poet Babits Mihály's poem "Esti Kérdés" ("Evening Question") and four recorded readings of the poem. This page contains the text of the poem and sound files of the readings,
as well as links to two papers in progress: a close reading of the poem, and the beginning of an analysis of the four vocal performances of the poem.
Download the two articles as pdf files.
Download
the close reading |
Töltsd le
a verselemzést |
This page presents four readings of the poem, and then focuses on one couplet from the poem with the sound files of its performances and some manipulated versions. The four readings are taken from the CD Varietas Delectat 3, and are by the poet, and three leading Hungarian actors: Zoltán Latinovits, Ferenc Kállai and Miklós Gábor.
Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyű, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik a lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban,
vagy otthon űlhetsz barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a nagyfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országuton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ingó padlatán
szédülj, vagy a vonatnak pamlagán;
vagy idegen várost bolygván keresztül
állj meg a sarkokon csodálni restül
a távol utcák hosszú fonalát,
az utcalángok kettős vonalát;
vagy épp a vízi városban, a Riván,
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke élesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is;
ott emlékektől terhes fejedet
a márványföldnek elcsüggesztheted;
csupa szépség közt gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:
ez a sok szépség mind mire való?
mégis csak arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok,
s a felhők, e bús danaida-lányok
s a nap ez égő szizifuszi kő?
miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fű, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?
Hallgasd meg a fenti verset Babits Mihály, Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc és Gábor Miklós előadásában
Figyeld meg a következő párrímet a fenti versből
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
Hallgasd meg az idézetet Babits Mihály, Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc és Gábor Miklós előadásában
Hallgasd meg az izolált "fűszál Lágy" szókapcsolatot Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán és Gábor Miklós előadásában
Hallgasd meg az idézetet Kállai Ferenc eredeti és módosított előadásaiban.
Hallgasd meg az idézetet Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc és Gábor Miklós előadásában
Hallgasd meg az idézet három kivágott rimszavát Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc és Gábor Miklós előadásában
Ábra Hullámalak és hanglejtésgörbe: az
előző idézet három rímszava "szárnyán, lepelnek, tehernek" Gábor
Miklós előadásából kivágva. Az első sor végét egy emelkedő-hulló hanggörbe
jelzi, a másik kettőt erősen emelkedő hanggörbék, sürgősen hirdetve a kövtkező verssort.
Ábra Hullámalak és hanglejtésgörbe: az
előző idézet három rímszava "szárnyán, lepelnek, tehernek" Latinovits Zoltán előadásából kivágva. Az első két sor végét enyhén-hulló hanggörbe
jelzi, a harmadikat emelkedő hanggörbe.
Ábra Hullámalak és hanglejtésgörbe: az
előző idézet három sora Kállai Ferenc előadásában. Mindhárom sor végét erősen ereszkedő hanggörbe
jelzi.
melynek emléke teher is, de kincs is
Hallgasd meg az idézetet Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc és Gábor Miklós előadásában
6. Ábra Hullámalak és hanglejtés görbe: “melynek emléke teher is, de kincs is" Gábor Miklós előadásában.
A két pár határvonal a két "i" hangzó határait jelzi. A kései csúcsok és a fel- le- felmenő hanggörbék erélyes,
értelmet sejtető, árnyát előrevető indulatként vannak észlelve.
Ábra Hullámalak és hanglejtés görbe: “melynek emléke teher is, de kincs is" Kállai Ferenc előadásában.
Az elnyújtott és csökkentett-zöngéjű "kincs", a kései csúcsot képező hanggörbéjével, elmerengő, szeretetteljes hangnemet idéz fel.
Ábra Hullámalak és hanglejtés görbe: "melynek emléke teher is, de kincs is" Latinovits Zoltán előadásában.
A hangsúlytalan "is"-t jelző magas hanggörbe jelentős folytatást jövendöl.
Back to home page
Back to "Occasional Papers"